Komárom, a kettészakított város

Komárom a felvidéki magyarság meghatározó bástyája, egyben a magyar történelem egyik fontos helyszíne is. Adottságai révén (a Duna és Vág találkozásánál fekszik) már a középkortól kezdve fontos gazdasági és katonai központ volt. Jókai Mór szülővárosa 1265-ben IV. Bélától nyerte el a városi előjogot, majd a török háborúkban fontos végvárként védte a keresztény Európát. Fontos szerep jutott neki a szabadságharcban is, Klapka György honvédei csak amnesztiáért cserébe adták fel a várat 1849 őszén. Az első világháborút követő trianoni döntés Magyarország új határaként a Dunát jelölte ki, ami így kettészelte a várost. A szocializmus évtizedeiben a két városrész közti forgalom is igen korlátozott volt, így azok mind jobban elszigetelődtek egymástól.

A rendszerváltást, majd az Európai Uniós integrációt követően aztán felgyorsult a két városrész közeledése, s bár még ma is egy országhatár választja el egymástól a város két részét, a hétköznapokban mind jobban összefonódik életük.

Komáromban járva szinte minden sarkon a magyar történelem és kultúrtörténet nyomaira bukkan az éles szemű vándor. Híres szülöttei, Jókai Mór, Lehár Ferenc vagy Selye János ugyanúgy rajta hagyták kézlenyomatukat, mint az életük során itt megforduló és tevékeny éveket eltöltő Egressy Béni, Klapka György vagy Csokonai Vitéz Mihály. Ez a mai is élénk, sokszínű város betekintést nyújt a magyarság történetébe, egyszersmind az elszakított részek fennmaradásért vívott szüntelen harcába.

Lépj be a múltba! – Erődtúra Komáromban

Ahogy a közbeszéd tartja, Komárom az erődök városa, hisz a két városrészen át húzódó erődrendszer párját ritkítja egész Közép-Európában. Komárom első kővára a 13. században épült, a tatárjárást követően, majd fontos végvár lett a török időkben. Fokozatos bővülés és átalakulás után mai formáját a 19. században érte el, amikor a tervek szerint 200.000 katona befogadására tették alkalmassá. Félkész állapotában részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, ami Klapka és a komáromi honvédek fegyverletételével zárult. Később a trianoni döntés a várossal együtt az erődrendszert is kettészelte, a déli részen 1945-től, északon pedig 1968-tól hoztak létre benne elképesztő méretű fegyverraktárat a szovjetek, mely a keleti blokk egyik legfontosabb katonai célpontjává változtatta a várost. A ’89-es rendszerváltás óta az erődrendszer részei fokozatosan visszakerültek a két város birtokába, ezzel együtt pedig látogathatóvá váltak az érdeklődők számára. Egész napos túránk során végigjárjuk az erődrendszer minden fontos elemét, míg végül a kazamatákon keresztül eljutunk a központi erődbe, az északi Öregvárba, ahol egykor Mátyás király pihente ki vadászatainak fáradalmait.

Helyszín: Komárom

Értéktár – Múzeumpedagógiai foglalkozás a komáromi Duna Menti Múzeumban

A néprajzi kiállítás anyagának zömét a vízimesterségeket bemutató tárgyak alkotják, mivel régiónk népéletében fontos szerepük volt s van a folyóknak, közülük is a legnagyobbnak – a Dunának. A Dunán egykor számos vízimalom működött, jelentős volt a halászat és az aranymosás, mely sok családnak a megélhetés szinte kizárólagos forrását jelentette. 

Egykor országos hírnévre tettek szert a komáromi szekeresgazdák. Szervezetük, mely részben a Dunán történő hajóvontatásból fejlődött ki, szinte katonai szervezet volt. Úgyszintén Komáromban alakult ki a magyar festett bútorok egyik legkorábbi bútorkészítő központja is. Asztalosainak munkái külföldre is eljutottak, munkáikkal testközelből ismerkedhetnek meg alátogatók.

A program része a Duna Menti Múzeumhoz tartozó martosi tájház meglátogatása is. Martos község Komáromtól 17 km-re északra, a Nyitva és Zsitva folyók által körülfogva fekszik. Elszigeteltsége révén fennmaradhatott népi kultúrája, melynek egyik ékes bizonyítéka a tájház. A hagyományos kisalföldi paraszti lakásbelsőt reprezentálja, miközben az udvaron, a fészerben a legfontosabb tradicionális mezőgazdasági eszközökről is képet ad.

Helyszín: Komárom, Martos

Légy hagyományőrző! – Lovas és kézműves foglalkozások

A Komárom egyik külterületén, Kabátfalun található a lovardában lehetőség van a hagyományos lovas életmód megismerésére, ill. egy családi gazdaság működésébe való betekintésre. A program keretén belül választható a tereplovaglás kipróbálása is, egyben a lovasíjászattal is megismerkedhetnek a látogatók.

A lovas programok mellett kiegészítő szolgáltatásként hagyományőrző íjászatot, kézműves foglalkozásokat ajánlunk. A foglalkozások keretén belül lehetőség nyílik az íjászat, a lovaglás, lovasíjászat alapjainak elsajátítására. A kézművesfoglalkozásokon a gyermekek elsajátíthatják a honfoglaló őseinkre tipikusan jellemző kézművesmesterségek alapjait, úgymint a bőrművesség, lószőrékszerkészítés, fonás-szövés, rézművesség, nemzelés stb.

Helyszín: Kabátfalu (Komárom)

Szállás

Szállást Komárom belvárosában, a Duna rakparton található Danubius Szálló és Multifunkcionális Központban tudunk biztosítani a kiránduló csoportok számára.